Egyre több európai tudja, hogyan működik az EU élelmiszerbiztonsága - derül ki a legfrissebb lakossági felmérésből

Ezek az eredmények és számos további eredmény arról, hogy mi határozza meg az élelmiszer-választást Európában, az új "2025 Eurobarométer felmérés az élelmiszerbiztonságról az EU-ban" című kiadványban olvashatók. Az EFSA háromévente végzi el a felmérést, amely idén egyszerre terjed ki a 27 uniós tagállamra és a 7 uniós tagjelölt országra.

• A főbb eredmények összefoglalója alább olvasható!

"Rendkívül biztató"

Az EFSA ügyvezető igazgatója, Nikolaus Kriz elmondta: "A polgárok uniós élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tudatosságára vonatkozó új adatok rendkívül bátorítóak az EFSA és számos partnerünk számára Európa-szerte."

"Továbbra is összefogunk az Európai Bizottsággal és nemzeti partnereinkkel, hogy közöljük a polgárokkal, milyen előnyökkel jár számukra az élelmiszerbiztonsági rendszer."

Az EU 2019-ben új szabályokat vezetett be az átláthatóságra, az adatok hozzáférhetőségére és a kockázati kommunikációra vonatkozóan, amelyek között szerepelt az a felhívás, hogy a fogyasztók jobban megértsék, hogyan születnek az élelmiszerbiztonsági döntések, beleértve a tudományos értékelések jelentőségét is."

Az élelmiszer-választást befolyásoló tényezők

Tíz európai közül mintegy hét európai állítja, hogy személyesen érdekli az élelmiszer-biztonság, és az élelmiszer-biztonság a harmadik helyen áll (46%) a költségek (60%) és az íz (51%) mögött az élelmiszer-választást befolyásoló tényezők között.

A költségek jelentősége 2022 óta további 6 százalékponttal nőtt, és 20 uniós tagállamban ez volt a legfontosabb tényező, ami mögött az áll, hogy Európában sok embernek továbbra is nehéz megélni a pénzéből.

Az élelmiszerbiztonságot természetesnek vesszük?

A leggyakoribb ok, amiért nem követik az élelmiszerbiztonsági információkat, az, hogy természetesnek veszik, hogy az eladott élelmiszer biztonságos - ezt tízből négy európai (41%) jelölte meg, ezt követi az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok elkerüléséhez vagy mérsékléséhez szükséges ismeretek hiánya (30%).

Barbara Gallani, az EFSA kommunikációs és partnerségi vezetője elmondta: "Pozitív, hogy az EU-ban ilyen sokan bíznak az élelmiszereik biztonságában."

"Ugyanakkor nekünk és partnereinknek folyamatosan hangsúlyoznunk kell, hogy az élelmiszerbiztonság közös felelősség. A fogyasztóknak fontos szerepük van például az élelmiszer-higiénia, az ételkészítés, valamint az egészséges és változatos étrend követése terén."

Top élelmiszer-biztonsági témák

Az európaiak egyre nagyobb számban hallottak a 15 konkrét élelmiszer-biztonsági témáról, amelyekről megkérdezték őket. A legismertebbek továbbra is az élelmiszer-adalékanyagok (71%) és a növényvédő szerek (67%), összhangban a korábbi felmérés eredményeivel, de jelentős növekedés tapasztalható az állatbetegségek (65%, 5 százalékpontos növekedés), az élelmiszerekben található mikroműanyagok (63%, 8 százalékpontos növekedés) és az ételmérgezés (62%, 5 százalékpontos növekedés) ismertségében is.

Ezek közül a fogyasztók számára továbbra is a növényvédő szerek (39%), a húsban található antibiotikumok/hormonok/oszteroidok (36%) és az élelmiszer-adalékanyagok (35%) jelentik a legnagyobb aggodalmat, bár ezek aránya 2022 óta kissé csökkent.

Az élelmiszerekben található mikroműanyagok miatti aggodalom a válaszadók 33%-ával a legnagyobb mértékben nőtt, ami 4 százalékpontos növekedést jelent az előző felmérés óta.

A fent ismertetett Eurobarométer-felmérés eredményei a 27 uniós tagállam átlagára vonatkoznak. Számos kategóriában jelentős különbségek vannak az egyes országok és a társadalmi-demográfiai kategóriák (pl. korcsoportok, iskolai végzettség, háztartási jövedelem) között.

Bővebb információért Tekintse meg a teljes jelentést, a 27 EU-tagállamra és a 7 EU-tagjelölt országra vonatkozó nemzeti adatlapokat és az infografikát!

A 2025-ös Eurobarométer élelmiszer-biztonságról szóló felmérés legfontosabb megállapításainak összefoglalása:

• Az élelmiszerbiztonsági rendszer ismerete - tízből nyolc uniós polgár (79%, 6 százalékpontos növekedés) egyetért azzal, hogy léteznek olyan jogszabályok, amelyek biztosítják, hogy az általuk fogyasztott élelmiszerek biztonságosak legyenek; 76% egyetért azzal, hogy az EU a tudósokra támaszkodik a szakértői tanácsadásban, szintén 6 százalékpontos növekedés; 68% egyetért azzal, hogy az EU rendelkezik külön intézményrendszerrel, amely tudományos tanácsadást nyújt, 7 százalékpontos növekedés; 71% egyetért azzal, hogy az uniós és a nemzeti hatóságok együttműködnek, szintén 6 százalékpontos növekedés.
• Egészséges táplálkozás vs. élelmiszerbiztonság - tízből körülbelül négyen (41%, 5 százalékpontos csökkenés 2022 óta) mondják, hogy nagyjából ugyanannyi figyelmet fordítanak mind az egészséges táplálkozásra, mind az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokra. Körülbelül egyharmaduk (34%, 3 százalékpontos emelkedés) nagyobb figyelmet fordít az egészséges táplálkozásra, míg tízből körülbelül ketten (23%, 2 százalékpontos emelkedés) jobban aggódnak az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok miatt.
• Az emberi egészség és az állati/növényi egészség - 2022-hez hasonlóan az uniós polgárok többsége úgy gondolja, hogy az állati (53%) és a környezeti kérdések (51%) nagy hatással vannak az emberi egészségre, de a környezeti és növényi kérdések esetében az erős hatásról a mérsékeltre változott.
• Bizalmas források - tízből kilenc uniós polgár bízik a háziorvosokban és a szakorvosokban (90%), mint az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatos információforrásokban. Az egyetemen vagy közfinanszírozott kutatószervezetben dolgozó tudósok (84%), a fogyasztói szervezetek (82%), valamint a mezőgazdasági termelők és elsődleges termelők (82%) szintén magasan állnak a rangsorban. A nemzeti hatóságokba (70%) és az uniós intézményekbe (69%) vetett bizalom 2022 óta kissé nőtt (4, illetve 3 százalékponttal emelkedett).
• Tájékoztatási csatornák - több mint fele (55%) a televíziót jelöli meg az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatos információk egyik fő forrásaként, ami még mindig a legmagasabb arány az összes csatorna közül, de 6 százalékponttal alacsonyabb, mint 2022-ben. A második és harmadik helyen a családdal, barátokkal, szomszédokkal vagy kollégákkal folytatott eszmecsere (42%) és az internetes keresőmotorok (38%) állnak. Az online közösségi hálózatokat és blogokat 25% használja, ami 4 százalékpontos növekedést jelent a legutóbbi felméréshez képest.