Gazdasági hatás
A növényegészségügy nem csupán környezetünk és az élelmiszerbiztonság szempontjából létfontosságú, hanem gazdaságunk alakításában is jelentős szerepet játszik.
A növényegészségügy közvetlenül érinti a különböző ágazatokat és iparágakat, ami kedvező és kedvezőtlen gazdasági hatásokkal egyaránt jár.
Hogyan hathat a növényegészségügy a gazdaságra
Az egészséges növények megőrzése döntő jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelőképesség és az élelmiszertermelés szempontjából. A növények tulajdonképpen kettős hatást gyakorolnak élelmiszerellátásunkra – közvetlenül, amikor magunk fogyasztunk növényeket, és közvetve, amikor a növényeket haszonállatok takarmányozására használjuk.
A növényegészségügy szorosan összefügg a nemzetközi kereskedelemmel is. Invazív kártevők és betegségek behurcolhatók a növények és növényi termékek határokon átnyúló mozgásával, ami zavaró hatással van a kereskedelemre, valamint gazdasági veszteségeket okoz. A növényegészségügy szigorú behozatali szabályozásokon és tanúsításokon alapuló védelme segít megóvni a helyi mezőgazdaságot és megakadályozni a veszélyes károsítók terjedését. Ilyen tanúsítványok például az EU növényegészségügyi bizonyítványa, amelyet az EU-ba belépő növények vagy növényi termékek többségéhez mellékelni kell (a teljes listát itt találja) vagy a növényútlevél, amelynek minden, az EU-n belül forgalmazott növény mellett ott kell lennie.
A nem megfelelő növényegészségügyügynek olyan hatásai is lehetnek, amelyek messze túlmutatnak a közvetlen gazdasági következményeken. Ha ma figyelmen kívül hagyjuk a növényegészségügyet, az a jövőben a következőket eredményezheti:
- a biológiai sokféleség csökkenése,
- az ökoszisztéma leromlása,
- kiegyensúlyozatlan környezeti állapotok.
Növényegészségügy a történelemben
Mi történik, ha elhanyagolják a növényegészségügyet? A történelem rámutat a növényegészségüggyel való nem megfelelő gazdálkodás gazdasági és társadalmi hatásaira. Például a 19. század közepén az írországi nagy éhínség a burgonyavész széles körben elterjedt előfordulásának a következménye volt, ami az országban pusztító terméskieséshez és emberi életekben mérve óriási veszteségekhez vezetett.
A fejüket újabban felütő növénybetegségek közé tartozik a citrusféléket érintő Huanglongbing kór, más néven a sárga sárkány betegség, valamint aXylella fastidiosa, egy bakteriális növényi kórokozó, amely 2013-as dél-olaszországi megjelenése óta végzi romboló munkáját az olajfaligetekben. Ez idő alatt csak Olaszország Puglia régiójában 21 millió fát fertőzött meg és pusztított el, miközben számos további esetet is jelentettek Dél-Európában. Ez a kórokozó, ha az egész EU-ban elterjedne, éves szinten potenciálisan 5,5 milliárd eurós terméskiesést okozna.
Ezek a betegségek hatással voltak a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatokra, amely csökkenti a betakarításból nyerhető hozamot, és a munkahelyek elvesztését valamint a termelési költségek növekedését eredményezi.