Mikroműanyagok: Az Európai Parlament tudományos tanácsadást kér az EFSA-tól

AzEFSA szakértői áttekintik a mikroműanyagokkal kapcsolatos legújabb bizonyítékokat, többek között azt, hogy a mikroműanyagok hogyan kerülnek az emberi szervezetbe és hogyan hatnak rá; hogyan kerülnek az élelmiszerekbe; valamint a kapcsolódó kockázatok értékelésének módszereit. A szakirodalom új adatai alapján frissített becsléseket is készítenek az étrendi expozícióról.

AzEFSA tudományos szakvéleménye, amelyet várhatóan 2027 végéig tesznek közzé, hozzájárul az ismeretek bővítéséhez egy olyan területen, amelyet tudományos bizonytalanság A kockázatértékelésben használt tudományos koncepció az értékelés időpontjában rendelkezésre álló ismeretek valamennyi olyan korlátjának leírására, az elfogadott erőforrásokkal együtt, amelyek befolyásolják az értékelés lehetséges kimenetelének valószínűségét jellemez.

Az Európai Parlament számára a legfrissebb ismeretekkel szolgál majd a témában, és támogatja a kockázatkezelőket a jövőbeli döntéseikben, hogy miként lehet a legjobban megvédeni a fogyasztókat az élelmiszereken keresztül történő mikroműanyag-expozíciótól.

Növekvő érdeklődés a mikroműanyagok iránt

A EFSA speciális Eurobarométere az élelmiszer-biztonságról (2025) szerint, az uniós polgárok tudatossága az élelmiszerekben található mikroműanyagokról 63%-ra emelkedett, ami nyolc százalékpontos növekedést jelent 2022-hez képest.

A fogyasztók megítélését tekintve a válaszadók 33%-a a mikroműanyagokat nevezi meg az egyik fő élelmiszerbiztonsági aggodalmának, így ez a kérdés több tagállamban is gyakran említett probléma.

A mikroműanyagokkal kapcsolatos ismeretek bővítése

Az elmúlt években az EFSA több alkalommal is publikált a mikroműanyagokról.

A legutóbbi kiadvány egy irodalmi áttekintés az élelmiszerekkel érintkező anyagokból felszabaduló mikro- és nanoplasztikákról. Az EFSA megállapította, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok használatából mikroműanyagok szabadulhatnak fel, bár jóval kisebb mennyiségben, mint azt egyes tanulmányok feltételezik. A jelentés azonosítja az adathiányokat, és ajánlásokat tesz a jövőbeli kutatási igényekre vonatkozóan.

Az EFSA 2021-ben tartotta 25. tudományos kollokviumát, amely szakértők részvételével áttekintik az élelmiszerekben előforduló mikro- és nanoplasztikákat. Az esemény rávilágított a főbb tudásbeli hiányosságokra, és hangsúlyozta, hogy harmonizált módszerekre és összehangolt nemzetközi kutatásokra van szükség.

A 2016-os tudományos az élelmiszerekben (főként tenger gyümölcseiben) található mikro- és nanoplasztikákról szóló nyilatkozat szintén kiemelte a jelentős tudáshiányokat, és hangsúlyozta az egészségügyi kockázatok értékelésére szolgáló egységes módszerek hiányát.