Madárinfluenza: a tél végéig újabb járványkitörések várhatók Európában

2025. szeptember 6. és november 28. között 29 európai országból 442 háziszárnyasoknál és 2454 vadmadárnál jelentették a magas patogenitású madárinfluenza kitörését, az legutóbbi negyedéves jelentés szerint, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az uniós referencialaboratórium (EURL) készített.

Vadmadarak

Amint

Az az EFSA által korábban jelentett, a magas patogenitású madárinfluenza által érintett vadon élő madarak száma 2016 óta a legmagasabb szintet érte el ebben az időszakban. A vízimadarak - köztük kacsák, ludak és hattyúk - különösen érintettek, a közönséges darvak kiterjedt elhullása mellett. Az Európában észlelt esetek szinte mindegyike egy bizonyos HPAI A(H5N1) genotípus újonnan behurcolt változatához kapcsolódik, amely már korábban is keringett a régióban.

Az esetek számának hirtelen emelkedése a vadon élő madárpopulációkban korábban meglévő immunitás hiányának vagy a keringő változat fokozott átvihetőségének tudható be. A tudósok arra számítanak, hogy a következő hetekben a vadon élő madarak körében tartósan magas lesz a vírus terjedése, majd a tél vége felé valószínűleg csökken.

Baromfi

A gazdaságokban Európa-szerte elterjedt járványok elsősorban a vadon élő madarak által, főként közvetett érintkezés útján történő behurcolásból eredtek. Különösen a pulykák voltak érintettek, és a vakcinázott kacsák körében is megnövekedett a kimutatások száma. Az esetek számának növekedéséhez hozzájáruló tényezők között szerepel a vadon élő madarakról történő átvitel, a baromfitelepek közelében lévő, erősen szennyezett környezetből származó fertőzési nyomás, valamint bizonyos időjárási körülmények, például a páratartalom.

A szakértők határozottan javasolják a házi szárnyasok elhelyezését azokon a területeken, ahol a HPAI-vírus vadon élő madarakban kering, vagy ahol vadon élő madarak tömeges elhullását jelentették. A szigorú biológiai biztonság és a fokozott felügyelet elengedhetetlen az új járványok korai észleléséhez és az állategészségügyi kockázatok csökkentéséhez.

Emlősök

A jelentési időszakban a vadon élő húsevő állatok, különösen a rókák esetében a HPAI vadmadarakban való folyamatos nagymértékű terjedésével összefüggésben enyhén megnőtt a kimutatások száma. A vírus két országban a házimacskáknál is újra megjelent, miután hosszabb ideig nem fordult elő megbetegedés. E macskák esetében a fertőzés valószínű forrása a vadon élő madarakkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés volt, és nincs bizonyíték arra, hogy a fertőzés szennyezett nyers állateledel útján terjedt volna. A szakértők azt tanácsolják az állattartóknak, hogy kerüljék a háziállatok nyers hús vagy más nyers állati termékek etetését. Azokon a területeken, ahol a magas patogenitású madárinfluenza-vírus nagymértékben terjed, a szakértők azt javasolják, hogy a háziállatokat tartsák zárt helyen vagy pórázon, hogy csökkentsék az expozíciót. A jelentési időszak alatt Európában egyetlen új emlősfaj sem fertőződött meg a magas patogenitású madárinfluenza-vírussal.